Elindult egy bérfelzárkózás az egész kelet-európai régióban – tájékoztatott a helyettes államtitkár.
Nyitókép: Shutterstock
A valós minimálbér az uniós középmezőnyben van – írja közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium, amelyben tévesnek és szakmaiatlannak titulálják, hogy egyes sajtóhírek úgy tálalják az Eurostat statisztikáit, miszerint a minimálbérek tekintetében Magyarország az uniós összehasonlításban az utolsó előtti helyen áll. Miközben 2010-hez képest több mint három és félszeresére emelkedtek a keresetek Magyarországon.
Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium makrogazdasági elemzésért felelős helyettes államtitkára volt az M1 Híradó vendége a téma kapcsán.
A szakember elárulta: jogilag kétféle minimálbér létezik – van az alap minimálbér, ami a közbeszédben széles publicitást kap, és létezik egy másik minimálbér is hazánkban, ami a szakképzettséget indokló szakmákhoz kötődik.
„Gyakorlatilag ez egy garantált bérminimum.
Ez a kettő már több mint 15 éve szétvált egymástól Magyarországon, ezzel értékelve azoknak a teljesítményét, akik valamilyen szakképesítést szereztek”
– fogalmazott a helyettes-államtitkár.
Suppan Gergely ennek kapcsán egy nagyon fontos dologra hívta fel a figyelmet. Mivel a minimálbéresek között kétszer annyian vannak bejelentve a garantált bérminimumon, ezért technikailag érdemes egy elméleti – úgynevezett effektív minimálbér – fogalmát is bevezetni. „Ez nem egy jogi, hanem egy technikai fogalom,
ami abban segít, hogy jobban tudjunk tájékozódni abban a tekintetben, hogy Magyarország valójában hogyan áll a minimálbérek rangsorában”
– magyarázta. A szakember hozzátette: van ugyan máshol is egy-egy példa erre a modellre, de nagyon ritka megoldás ez.
A helyettes államtitkár kifejtette: ha csak a szimpla minimálbért nézzük, akkor Magyarország valóban az utolsó előtti helyen van,
viszont ha a garantált bérminimumot nézzük, akkor már hat uniós tagállamot megelőzünk.
„Ha pedig létrehozzuk ezt a technikai értelemben vett effektív minimálbért, abban az esetben öt uniós tagállamot tudnánk megelőzni. Tehát a rangsorok teljesen másképpen alakulnak abban az esetben, hogyha figyelembe vesszük azt is, hogy a garantált bérminimumon jóval többen vannak bejelentve Magyarországon, mint a minimálbéren” – jegyezte meg a szakember.
Suppan Gergely rávilágított: a minimálbér 73 ezer forint körül volt még 2010-ben, mára ez 266 ezer forint fölött van,
tehát gyakorlatilag több mint három és félszeresére növekedett a minimálbér.
„Ezt egy picit meghaladó mértékben nőtt, tehát 1-2 százalékkal magasabb növekedést mutatott a garantált bérminimum. Tehát összességében azt lehet elmondani, hogy ha visszatekintünk a 2010-es évtől eltelt inflációra, akkor körülbelül 94-95 százalékkal nőtt a minimálbér reálértéke” – szögezte le.
A szakember azt is hozzátette, hogy amikor emelik a minimálbéreket, akkor az sok olyan munkavállalót is elér, akik éppen fölötte voltak bejelentve, tehát ott is emelni kell a béreket. Azaz bekövetkezik egyfajta bértorlódás.
A gazdasági szakember emlékeztetett: Magyarországon az elmúlt években, főleg az elmúlt 4-6 évben kialakult egy jelentős munkaerőhiány is, tehát feszes lett a munkaerőpiac. Emiatt a vállalkozások versenyeznek egymással, hogy ki tudja magához csábítani a munkaerőt.
„Magyarország már versenyez a többi régiós országgal is, hogy hol hogyan alakulnak a bérek, hol szaladnak el, kik hiteleznek, tehát van egy régiós bérverseny is, és vannak olyan szakmák, ahol már gyakorlatilag a nyugati bérekkel kell versenyeznünk, ami azt jelenti,
hogy gyakorlatilag elindult egy bérfelzárkózás az egész kelet-európai régióban”
– fogalmazott rá Suppan.
2025 májusában a bruttó átlagkereset 702 800 forintra emelkedett, ami az előző év azonos időszakához viszonyítva közel 51 ezer forintos, azaz 7,8 százalékos növekedést jelent.
A költségvetés középpontjában: a családok és nyugdíjasok.
Hol tart Magyarország az MI nyújtotta lehetőségek alkalmazásában? Mely szektorokat érinti ez a technológiai áttörés a leginkább? Hogy áll e terület jogi szabályozása? Utánajártunk.
A kormány szerint a befektetés valós számok alapján, gyorsan és biztosan megtérül majd.
Július 1-től másfélszeresére emelkedik a családi adókedvezmény összege.
Ezzel a támogatott vállalkozások száma közel duplájára, 852-re nőtt.
Nem épp magasztos hangnemben beszélt Dimitrij Peszkov a soros következő béketárgyalásokról.
„Az illegális migránsok mindössze 25 százalékát toloncolják ki a hatóságok” – hívta fel a figyelmet a dán bevándorlásügyi miniszter.
